Ugrás a fő tartalomra
Európai Bizottság

A tömegtájékoztatás szabadságáról szóló európai rendelet

A szabad médiaorgánumok kulcsfontosságú szerepet töltenek be mindegyik demokratikus berendezkedésű ország életében, és a piacgazdaságok egészséges működéséhez is elengedhetetlenek. Világviszonylatban az Európai Unió továbbra is a médiaszabadság fellegvárának számít, demokratikus elkötelezettsége pedig más kontinensek számára is zsinórmértékül szolgál. Ugyanakkor olyan tendenciák megjelenését is tapasztaljuk, amelyek egyre több aggodalomra adnak okot. Korábbi erőfeszítésekre építve a Bizottság számos intézkedést hozott annak érdekében, hogy megvédelmezze az EU-ban a tömegtájékoztatás szabadságát és sokszínűségét, és elősegítse a szolgáltatások szabad mozgását. Ennek a folyamatnak a betetőzéseként született a tömegtájékoztatás szabadságáról szóló európai rendelet, amely 2024. május 7-én lépett hatályba. Az új szabályokat 2025. augusztus 8-tól kell teljeskörűen alkalmazni.

Új szabályok a médiapluralizmus és -függetlenség védelméért

A tömegtájékoztatás szabadságáról szóló európai rendelet új szabályokat vezet be annak érdekében, hogy védelmezze az Európai Unióban a médiapluralizmust és -függetlenséget. Az új szabályok biztosítani fogják, hogy a köz- és magánkézben lévő médiaorgánumok könnyebben működhessenek határokon átívelően az EU belső piacán, anélkül, hogy indokolatlan nyomásgyakorlásnak lennének kitéve. A szabályok kialakítására a médiatér digitális átalakulásának figyelembevételével került sor.

Egyebek mellett az európai tömegtájékoztatás szabadságáról szóló rendelet:

  • védelmezni fogja a szerkesztői függetlenséget,
  • védelmezni fogja – többek között a kémszoftverek használatával szemben – az újságírók forrásait,
  • biztosítani fogja a közszolgálati média független működését,
  • átláthatóbbá fogja tenni a média-tulajdonviszonyokat,
  • védelmezni fogja a médiaorgánumokat, megakadályozva, hogy az óriásplatformok indokolatlanul eltávolítsák online tartalmaikat,
  • lehetővé fogja tenni a felhasználók számára, hogy igényeiknek megfelelően személyre szabják a médiakínálatot az általuk használt eszközökön és interfészeken,
  • garantálni fogja az állami hirdetések átláthatóságát a médiaszolgáltatók és az online platformok számára,
  • biztosítani fogja, hogy a tagállamok kiértékeljék a legnagyobb médiapiaci koncentrációk médiapluralizmusra és szerkesztői függetlenségre gyakorolt hatását,
  • átláthatóbbá fogja tenni a közönségmérést a médiaszolgáltatók és a hirdetők számára.

Létrejön a Médiaszolgáltatások Európai Testülete, amely a nemzeti médiahatóságok vagy -szervek képviselőiből áll, és amelynek munkáját egy, a Bizottság által biztosított titkárság segíti majd. Az új testület 2025 februárjában kezdi meg működését. A testület egyebek mellett elő fogja mozdítani az uniós médiajogi keret hatékony és következetes alkalmazását. A Médiaszolgáltatások Európai Testülete az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv alapján létrehozott Audiovizuális Médiaszolgáltatásokat Szabályozó Hatóságok Európai Csoportjának (ERGA) helyébe lép.

Hogyan szolgálja majd az európai tömegtájékoztatás szabadságáról szóló rendelet az újságírók és más médiaszakemberek javát?

A szerkesztői döntések nagyobb védelmet fognak élvezni a nem kívánatos beavatkozásokkal szemben, a közszolgálati média esetében pedig az újságírók garanciákat kapnak arra, hogy munkáltatójuk – közszolgálati feladatkörével összhangban – megfelelő, fenntartható és kiszámítható finanszírozásban részesül jövőbeli működéséhez.

A rendelet ezenfelül szigorú biztosítékokat nyújt az újságírói források és kommunikáció titkosságára vonatkozóan – a médiával és az újságírókkal, valamint a velük rendszeres vagy szakmai kapcsolatban álló személyekkel szemben bevetett, intruzív megfigyelést biztosító szoftverek használata tekintetében is.

Uniós intézkedések a médiaszabadság támogatásáért

Az EU sokféleképpen támogatja a tömegtájékoztatás szabadságát és sokszínűségét. Példaként említhetők a következők:

  • sajtó- és médiatanácsok, amelyek a erősítik a konvergens médiakörnyezetben működő sajtó- és médiatanácsok pozícióját (költségvetés: 0,9 millió euró);
  • médiatulajdon-figyelő rendszer kiépítése országspecifikus információkat tartalmazó adatbázis létrehozása érdekében (költségvetés: 500 000 euró);
  • a helyi és regionális média megújulásának és a pluralizmus előmozdításának támogatása (költségvetés: 2 millió euró);
  • gyakorlati segítséget biztosító gyorsreagálási mechanizmus életbe léptetése a veszélyben lévő újságírók megvédelmezése érdekében (költségvetés: 3,1 millió euró);
  • Médiapluralizmus Monitor létrehozása a médiapluralizmust fenyegető potenciális kockázatok azonosítása céljából (költségvetés: 1,1 millió euró);
  • a demokrácia szempontjából különösen fontos médiaágazatoknak (például a helyi és oknyomozó újságírásnak, a közérdekű és a közösségi médiának) nyújtott támogatásnak a Kreatív Európa program újságírási partnerségeinek keretében történő újbóli odaítélésének támogatása (költségvetés: 5 millió euró);
  • médiaszabadsággal foglalkozó központ létrehozása az EU-ban működő független orosz és belarusz médiaorgánumok támogatására (költségvetés: 2,9 millió euró);
  • európai újságírói és média- és információs műveltségi fesztivál szervezése (költségvetés: 800 000 euró).

Fő intézkedések

  1. 2024. május

    Hatályba lép a tömegtájékoztatás szabadságáról szóló európai rendelet és a közéleti részvételt akadályozó visszaélésszerű perek elleni irányelv

  2. 2023. december

    Politikai megállapodás a tömegtájékoztatás szabadságáról szóló európai rendeletről

  3. 2023. november

    Politikai megállapodás a közéleti részvételt akadályozó visszaélésszerű bírósági eljárások („közéleti részvételt akadályozó stratégiai perek”) elleni fellépésről